|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 204 találat | lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-204 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Zatykó Gyula 2016. október 4.Az EMNP az RMDSZ-t hibáztatja az alacsony erdélyi részvételi arányértAz Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) hibáztatja amiatt, hogy az erdélyi magyarok a Magyarországon élőknél kisebb arányban vettek részt a bevándorlási kvótákról vasárnap tartott népszavazáson. Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke egy keddi nagyváradi sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy az RMDSZ cserben hagyta az erdélyi magyarokat a népszavazáson. A szövetség - noha a legnagyobb mozgósító erővel rendelkezik az erdélyi magyarok sorában - nem vette ki a részét a mobilizálásból. "Zavart és közönyt váltott ki az emberekből, hogy az RMDSZ vezetői nem nyilatkoztak egyértelműen és kellő időben a kvótanépszavazásról" - idézte a párt közleménye Szilágyi Zsoltot. A pártelnök megjegyezte: bár az RMDSZ a magyar nemzeti érdek legfőbb erdélyi képviselőjének tekinti magát, a népszavazás ügye is bizonyítja, hogy a szövetség nem látja el a feladatát. Szilágyi Zsolt úgy vélte: a népszavazáson a szavazók "megkerülhetetlen erőt mutattak fel", és ez olyan folyamatokat indíthat be az Európai Unióban, melyek felértékelik a közép-európai térséget. Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke elmondta: a párt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aktivistái csaknem száz településről közel 40 ezer szavazatot gyűjtöttek be, és juttattak el a magyar külképviseletekre. Az EMNP vezetői szorgalmazták a levélszavazatok hitelességét szavatoló azonosító nyilatkozatok egyszerűsítését, és annak a mérlegelését, hogy milyen más módszerrel lehetne hatékonyabban kézbesíteni a levélcsomagokat. Szerintük az egyszerűsítésre a sok érvénytelenített levélszavazat miatt, az alternatív kézbesítési lehetőségekre pedig "a román posta kritikán aluli teljesítménye miatt" van szükség. Szilágyi Zsolt újságírói kérdésre elmondta: az EMNP választmánya pénteken dönt a decemberi "parlamenti választásokon való indulásról". MTI (Kolozsvár/Nagyvárad) 2017. február 10.Újabb szabadrablási kormányrendelet derült ki a napokbanSajtótájékoztatót tartott csütörtökön aktuális belpolitikai ügyekről Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, illetve Csomortányi István, a párt Bihar megyei szervezetének elnöke. Szerintük előrehozott választások kellenének. Zatykó egy nemrég napvilágra került újabb kormányrendeletről (2017/9) beszélt, amellyel az országos költségvetésre vonatkozó 2002/500. számú törvény azon cikkelyeit módosították, amelynek eredményeként gyakorlatilag lehetőséget biztosítottak a közpénzek szinte korlátlan elszívására. Az ominózus rendelet gyakorlatilag egy olyan pénzügyi trükk, amellyel szinte minden átláthatóságot és elszámolási kötelezettséget eltöröltek, szabadkezet adva a klientúrának, főleg a regionális fejlesztési alapok gátlástalan megcsapolására, akár úgy is, hogy az ország újabb hitelekből fedezze a költekezést. A 9-es kormányrendelet jelentőségét teljesen elhomályosította a 13-as számú, amely a büntető törvénykönyv módosításáról szólt, és amely miatt immár tizedik napja tüntetnek az országban. A fentiek tükrében Csomortányi úgy értékelte a kialakult helyzetet, hogy a román politikai életben a szociáldemokraták (PSD) minden rossznak és minden elutasításnak a megtestesítői, amely ellen 1989 óta folyamatosan küzdenek az igazi rendszerváltók. Ez a politikai alakulat a korrupción és a gátlástalan harácsoláson kívül semmiben nem jeleskedett az elmúlt 27 évben. Sorozatos kudarcait talán csak a magyarellenes megnyilvánulásai múlták felül, semmibe véve a nemzetiségekre vonatkozó törvény adta jogokat, illetve az erdélyi értékeket. Ha csak 2012-ig tekintünk vissza – mondta Csomortányi –, amikor szintén PSD-irányítású kormánykoalíció vezette Romániát (PSD+PNL), ezt az időszakot is csak az instabilitás és a káosz jellemezte. Ennek a kormánynak a többszöri bukása olyan súlyos gazdasági válságba sodorta az országot – tomboló korrupció, gátlástalan osztozkodás, nyílt rablás –, hogy 2015 végére önként adták át az irányítást egy technokrata kormánynak. Ez a visszavonulási trükk kellett ahhoz, hogy 2016 végén minden idők leghazugabb és legpiszkosabb kampányával ismét válastást nyerjenek. A cél ezúttal sem változott: folytatják az ország kirablását, teret és lehetőséget biztosítva a klientúrának, amint azt az egyhónapos kormányzás eredményei is mutatják. Sokat mondó tényező a kormány regnálásának második hónapjában indított bizalmatlansági indítvány is, amelyet természetesen a PSD szocialistái és az ALDE balliberálisai az RMDSZ támogatását élvezve elhárítottak. Amikor 2014 márciusában a PSD oldalán az RMDSZ is belépett a kormányba, négy feltételhez kötötte a közreműködést: a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem önálló magyar karának a létrehozása, a kisebbségi törvény megalkotása, a zászlóhasználati jog törvényes keretbefoglalása, valamint az észak-erdélyi autópálya befejezése. Ezekből semmi sem valósult meg, azonban szemtelen módon 2016-ban ismét elhangzottak ugyanezek az ígéretek az RMDSZ kampányában. Nyilvánvaló tehát, hogy aki ezt a PSD-s politikai maffiát támogatja, az csak az ország jelenlegi kilátástalan helyzetét súlyosbítja. A bihari szociáldemokraták és RMDSZ-esek összefonódása is komoly múltra tekint vissza, Bihar megyét jelenleg is ők vezetik, és ugyanolyan károkat okoznak regionális, mint országos szinten. Az Erdélyi Magyar Néppárt álláspontja szerint az lenne a szerencsésebb, ha nemcsak a Grindeanu-kormány bukna meg, de vele együtt a teljes román baloldal is, és előrehozott választásokat írnának ki. Zatykó Gyula pár mondat erejéig visszatért a politikum és az igazságügy jelenlegi elmérgesedett viszonyára is, mivel a napokban elbocsátották a bírói testületből azt a Camelia Bogdant, aki mintegy tíz olyan fajsúlyos korrupciós ügyben hozott ítéletet, mely vagyonelkobzással, azaz az elrabolt pénz visszaszerzésével is járt. Az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomás és fenyegetés miatt is az utca kell, hogy hallassa a hangját, mivel a törvényhozásban teljesen el vannak tolódva az erőviszonyok, ami azt jelenti, hogy a belső ellenőrzés teljességgel lehetetlenné vált. A január 25-én meghozott 9-es számú sürgősségi kormányrendelet pedig – bár csak egy évre szól – azért jött létre, hogy mindamellett, hogy lehetőséget teremt a korlátlan költekezésre, káoszt is teremt az ország gazdálkodásában, ami csak elősegíti mindazok ténykedését, akik a zavarosban szeretnek halászni – fűzte hozzá az alelnök az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája szerint. itthon.ma//erdelyorszag 2017. február 16.Váradi Szent László Napok a lovagkirályról szóló tematikus év fényébenA nagyváradi Szent László Egyesület előadás-sorozattal és kulturális fesztivállal tiszteleg a lovagkirály előtt az uralkodóról szóló idei tematikus évben. Véget vetettek szerdán a titkolózásnak: idén június 19–25. között tartják meg a nagyváradi Szent László Napokat. A szervező Szent László Egyesület ugyanakkor egy, a Partiumi Területi Kutatások Intézetével közösen szervezett előadássorozattal is próbálja minél szélesebb körben ismertté tenni Várad alapítójának életét és tevekénységet. Mint Zatykó Gyula főszervező emlékeztetett, szent királyunk trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László-évnek nyilvánította a 2017-es esztendőt, Nagyvárad pedig Győr, Krakkó és Zágráb mellett az emlékév egyik kiemelt helyszíne. A Körös-parti város egyházi és világi eseményekkel is készül a február 17-én, pénteken Győrben elrajtoló Szent László-évre, az egyházi rendezvényeket a római katolikus püspökség szervezi, a világiak esetében pedig a Szent László Egyesület a Nemzetpolitikai Államtitkárság partnere. Mint Zatykó Gyula elmondta, több javaslatot is beterjesztettek az államtitkárságra, ezek még elbírálás alatt állnak, de az már biztos, hogy állantitkárság önálló programmal érkezik a Szent László Napokra. Előadások a lovagkirályról A Szent László Egyesület saját programokkal is készül a Szent László-évben, a Partiumi Területi Kutatások Intézetével közösen Szent Lászlóról szóló előadássorozatot is indít. Debrenti Edit a kutatóintézet képviseletében a sajtótájékoztatón elmondta, az előadók között lesz művészettörténész, aki a Szent László-legendák erdélyi falképeiről tart vetítőképest előadást, mint ahogy Váradra érkezik a Szent László-freskók restaurátora is. Antropológus-biológus szakember avatja majd be az érdeklődőket a győri ereklyekoponya körüli felfedezésekbe – ugyebár nemrég készült el Szent László arcrekonstrukciója, és történész beszél majd a középkori szentkultuszról. Alakul a kulturális fesztivál A Szent László Napokról a családbarát kulturális fesztivált immár ötödik éve tető alá hozó Szent László Egyesület elnöke, V. Korpos Dalma árult el részleteket. Mint kiemelte, már önmagában véve is ünnep lenne a 2017-es Szent László Napok, hiszen a Szent László Egyesület és partnerei immár ötödik alkalommal készülnek tető alá hozni Nagyvárad legnagyobb kulturális fesztiválját. De még nagyobb rangot ad az eseménynek, és még nagyobb terhet rak a szervezők vállára a tény, hogy Szent László-év az idei. Elmondta, a szervezés már teljes gőzzel zajlik, a fellépő sztárokkal is elkezdték megkötni a szerződéseket, így ígérik, hogy hamarosan jelentkeznek a részletekkel. De addig is annyit elárult, hogy az idei Szent László Napok is javarészt a nagyváradi várban zajlik, szlogenje pedig: Szent László Napok – a királyi hét. „Természetesen idén is lesz Nagyváradról elszármazottak találkozója, lesz össznépi örömfőzés, lesz kézművesvásár, sok-sok gyermekprogram – hiszen továbbra is családbarát kulturális fesztiválként határozzuk meg magunkat. Idén ugyanakkor még több rendezvényünk középpontjában áll majd Szent László – tudományos előadásoktól a mesékig mindenhol találkozhatunk majd városalapító lovagkirályunk alakjával" – avatott be V. Korpos Dalma. És természetesen az esti fellépések sem maradnak el, csütörtöktől a vasárnapi zárásig négy napon át rendkívül népszerű sztárok szórakoztatják majd a határon innen és túlról érkezőket. A szerdai sajtótájékoztatón ugyanakkor elhangzott, hogy érdemes követni a Szent László Napok Facebook-oldalát, illetve Instagramját (szentlaszlonapok), ahol amellett, hogy betekintést lehet nyerni a szervezés kulisszatitkaiba, egy-egy titokról is lerántják a leplet menet közben, és – Szent László-év lévén – még több, Szent Lászlóval kapcsolatos kuriózumot mutatnak meg. Krónika (Kolozsvár) 2017. március 16.„Szabadságszerető nép a magyar”A három legjelentősebb magyar forradalom és szabadságharc nagyváradi vonatkozásairól tartott előadást Fleisz János történész március 14-én, kedden a váradi várban. Az esemény a Szent László Egyesület szervezésében és az 1956-os Emlékbizottság támogatásával zajlott. Az egybegyűlteket Zatykó Gyula programszervező köszöntötte, hangsúlyozva: szabadságszerető nép a magyar, és ez történelmén is meglátszik, hiszen tele van olyan küzdelmekkel, amelyek nem területszerzésért, hanem a szabadságért, a nemzet védelméért folytak. Ezt követően a meghívott előadó, Fleisz János beszélt a magyar szabadságmozgalmak összefüggéseiről, kiemelve azt a hármat, amely a legnagyobb változást eredményezte. Az 1703–1711 között zajlott Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatban Fleisz János arra mutatott rá, hogy Várad történetében korántsem jelentett sikeres időszakot. Az itteni helyzetet ugyanis sajátos kettősség jellemezte: a császáriak kezén levő vár képes volt megvédeni magát Bercsényi kurucaitól, a város többi része viszont nem. Olaszit felgyújtották, és az a kevés is elpusztult, ami a törökdúlás után épen maradt a városrészben. „A váradiak mégis jó értelemben emlékeznek a Rákóczi-szabadságharcra, mert nagyon jól megértették, hogy a nemzet érdeke néha fölülírja a helyi érdekeket” – fogalmazott az előadó. Az 1848–49-es forradalom kapcsán Fleisz János azt hangsúlyozta: „ha nem lett volna 1848, akkor a mai Magyarország sem létezhetne, hiszen innen indult ki a polgári fejlődés és azok a vívmányok, amelyek az egész magyarságot felfelé ívelő pályára indították”. A forradalomnak számos váradi vonatkozása volt. A Tizenkét pont első változatát itt vetették papírra. Kevesen tudják azonban, hogy egy rémhír nyomán Váradon már két nappal március 15-e előtt megindult a forradalmi mozgalom – mutatott rá az előadó. 1848 decemberében, Pest feladását követően Nagyvárad az ország második legfontosabb városává vált, miután ide költöztették az országos fegyvergyárat. Kossuth ekkor nevezte Váradot „a magyar Birminghamnek”. A váradi fegyvergyártásban, melynek központja a várban volt, több mint ezer ember dolgozott – mondta el az előadó. Lőfegyvereket, kardokat, szuronyokat, gyutacsokat és sok minden mást is gyártottak itt. Szőllősön lőporgyár, Szentmártonban ágyúöntő műhely működött. 1849-ben Gábor Áron is itt tanulta meg az ágyúöntés mesterségét. Az 1956-os forradalom váradi vonatkozásaival kapcsolatban Fleisz János beszélt a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének tevékenységeiről, valamint az Érmihályfalvi Csoport peréről. Mint rámutatott: hatvan körülire tehető azoknak a váradi személyeknek a száma, akiket az ’56-os eseményekkel kapcsolatba hoztak és 3–20 évnyi börtönre ítéltek. A megtorlásokat a románság arra használta ki, hogy meggyengítse az akkor még viszonylag erős erdélyi és partiumi magyarságot – hangsúlyozta az előadó. A felelevenített események is bizonyítják, hogy a magyarság mindenkor kész áldozatot hozni a nemzeti érdekekért, és a társadalmi törekvéseket nem lehet a végtelenségig visszafojtani – hangsúlyozta Fleisz János, aki hozzátette: nehéz helyzetekben mindig előjön a magyarság szabadságszeretete. Sz. G. T Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. április 23.Szilágyi Zsoltot újraválasztották elnökké az EMNP kongresszusánToró T. Tibor a párt ügyvezető elnöke lett. Újraválasztotta pártelnökké szombaton Szilágyi Zsoltot az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Székelyudvarhelyen ülésező kongresszusa. Az újraválasztott elnök mandátuma két évre szól. A tisztségre Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor korábbi elnök kapott jelölést, Toró azonban visszalépett a versenyből. Szilágyi Zsoltot 137 igen szavazattal, 14 nem ellenében, négy tartózkodás mellett választotta elnökké a kongresszus. Az EMNP legfontosabb döntéshozó szerve módosította a párt alapszabályát és programját. Megválasztotta az alelnököket, akik közül Szilágyi Zsolt javaslatára Toró T. Tibort választották meg az újonnan létrehozott ügyvezető elnöki tisztségbe. A kilenctagú elnökségben az elnök és az ügyvezető elnök mellett három alelnök Székelyföldet, kettő Partiumot, egy belső-Erdélyt, egy pedig az ifjúságot képviseli majd. A késő este befejeződött kongresszus utáni rögtönzött sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt úgy értékelt, hogy a párt elnöksége megtartotta a tapasztalatot, de fel is frissült. Elmondta: a párt programja kis mértékben változott. Továbbra is azon kívánnak munkálkodni, hogy minél több döntés kerüljön Bukarestből Erdélybe, és hogy a helyi közösségek irányíthassák a saját ügyeiket. „A jelenlegi erőnk csak egy alap, amire építeni lehet. Mindenképpen a fejlődést, a párt által megszerzett mandátumok növelését tűztük ki célul” – fogalmazott az elnök. Az erdélyi magyar belpolitikában azt tartotta fontosnak, hogy a magyar–magyar verseny soha ne ossza meg annyira a közösséget, hogy ne lehessen összefogni. „Trianon százéves évfordulójára készülődve azt kell felmutatnunk, hogy az erdélyi magyarok magukat kormányozni képes, és az autonómiáért, az önkormányzásért békés, demokratikus eszközökkel tenni tudó közösséget alkotnak” – fogalmazott a tisztségébe újraválasztott elnök. Az EMNP új elnöksége Szilágyi Zsolt – elnök Toró T. Tibor – ügyvezető elnök Soós Sándor – alelnök, Közép-Erdély Kolcsár András, Johann Taierling, Sándor Lajos – alelnökök, Székelyföld Zatykó Gyula, Kása Zsolt – alelnökök, Partium Tőke Ervin – ifjúsági alelnök csubakka / https://foter.ro/cikk 2017. május 11.Gyorsabbá vált az átkelés a határonA helyszíni beszámolók szerint gördülékenyebbé vált a határátkelés, miután a magyar kormány ideiglenesen felfüggesztette a határellenőrzésről szóló uniós rendelet alkalmazását. Lapunk természetesen szerette volna megtudni, miként alkalmazkodnak a budapesti döntéshez a román társszervek, ám a hazai hatóságokat nem lehetett szóra bírni. A román határrendészet országos parancsnokságának szóvivője múlt heti megkeresésünkkor arra kérte lapunkat, kérdéseinkkel forduljunk írásban a Belügyminisztérium sajtóosztályához. A tárcától azonban szerda kora estig nem kaptunk választ, a minisztériumi szóvivő pedig hívásainkra nem reagált. Nem tudott válaszolni kérdéseinkre Laura Bondar, a Bihar megyei határrendészet szóvivője sem, aki azt ígérte, jelentkezni fog, ha tud nyilatkozni, azonban hiába vártuk a hívását. A hatóság honlapja szerint egyébként a román–magyar határon szerdán, a késő délutáni órákban 10-15 perc volt az átlagos várakozási idő. A Biharkeresztesről Váradra ingázók, akik már kora reggel beléptek Romániába, azt tapasztalták, a kifelé vezető sávon lényegesen kevesebb autó áll, mint az elmúlt időszakban. Ennek oka, hogy lényegesen lerövidült az ellenőrzési idő, miután Magyarország ideiglenesen felfüggesztette a szisztematikus ellenőrzést. Délután így már mindenki a szigorítás bevezetés előtti időszakra jellemző tempóban mehetett haza. A Biharkeresztesen élő Zatykó Gyula a Krónika megkeresésére a késő délutáni órában elmondta, percek alatt átjutott a határon, alig 2-3 autó állt előtte. Az ő ellenőrzése alig 30 másodpercet vett igénybe. Mivel a román vámos ismeri a határon naponta átjáró politikust, a schengeni előírások értelmében nem köteles szkennelni a személyi okmányát, ezt most sem tette meg, s ezúttal a magyar kollégája is csak ránézett az iratra, és a csomagtartó kinyitását követően engedte is tovább. Hasonló tapasztalatokról számolt be 18 óra után pár perccel a szintén Biharkeresztesre átköltözött Tókos-Fejes Béla is. A torlódás felszámolása érdekében indított aláírásgyűjtés másik kezdeményezője lapunk megkeresésére elmondta, három autó állt előtte, de még így is három perc alatt átjutott. Bálint Eszter, Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár) 2017. május 13.Gyakornokokat várnak – Együttműködés a PKE és a Szent László Egyesület közöttEgyüttműködési megállapodást írt alá csütörtökön a Partiumi Keresztény Egyetem és a nagyváradi Szent László Napokat szervező Szent László Egyesület – a dokumentumot Flóra Gábor rektorhelyettes és Zatykó Gyula, a kulturális fesztivál főszervezője látta el kézjegyével. A megállapodás lényege, hogy a felsőoktatási intézmény elfogadja szakmai gyakorlatként a hallgatóinak az egyesületnél elvégzett, szakterületéhez kapcsolódó önkéntes munkáját. Mint Zatykó Gyula is emlékeztetett, a PKE diákjai első perctől önkénteskedtek az idén június 19–25. között immár ötödik alkalommal megszervezett Szent László Napokon, ennek adtak most hivatalos keretet. A főszervező hangsúlyozta, a PKE hallgatói betekintést nyerhetnek a szervezés boszorkánykonyhájába, és aktív részesei lehetnek a folyamatnak. „Nem titok, nekünk kell az utánpótlás, nekik kell a szakmai tapasztalat” – hangsúlyozta Zatykó Gyula. A Szent László Napokban már az első évtől kitűzött célja volt az önkéntesség népszerűsítése, az ugyanis még igencsak gyerekcipőben jár a kelet-európai régióban. Pedig – emelte ki – Zatykó Gyula – az egyetemi évek alatt elvégzett önkéntes munka sokat segíthet a későbbiekben, a tapasztalat ugyanis sokat nyom a latban az alkalmazáskor. „A munkaerőpiacra beilleszkedni képes, a társadalomban magát feltaláló, az élet minden területén helyt álló” hallgatók képzése a PKE célja – fogalmazta meg a gyakornoki program lényegét Flóra Gábor rektorhelyettes, emlékeztetve a határon innen és túl is kötöttek már hasonló együttműködési szerződéseket. Ugyanakkor – tette hozzá – a Partium egyedüli magyar felsőoktatási intézményeként a PKE-nek kulcsszerepet kell játszania a közösségépítésben, és a régió szellemi központjának kell lennie. Az együttműködési megállapodás nem csak az alig több mint egy hónap múlva elrajtoló Szent László Napokra érvényes, hanem hosszú távú, és a Szent László Egyesület által szervezett valamennyi eseményre érvényes. A szerződés három hétben rögzíti a szakmai gyakorlat időtartamát. Krónika (Kolozsvár) 2017. június 1.Középpontban a lovagkirályHárom hét múlva, június 19–25. között tartják a Partium egyik legnagyobb magyar városünnepét, a Szent László Napokat. A nagyváradi kulturális fesztivál főszervezőjével, Zatykó Gyulával az idén ötödik kiadásához érkezett rendezvénysorozat múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. – Mi adta az ötletet a Szent László Napok elindításához? – A város lakosságának többsége keveset tud Szent László városalapító királyunkról. A római katolikus egyház ápolta a szent király kultuszát, de emellett, úgy gondoltuk, világi módszerekkel is meg kell ismertetnünk a nagyközönséggel – magyarokkal és románokkal egyaránt – városalapító királyunk cselekedeteit és csodatevéseit. Ráadásul a város hivatalos napja, október 12-e, a román hadsereg nagyváradi bevonulásának állít emléket, ami nem teszi mindenki számára ünnepé e napot. Fesztiválszervezői szemmel pedig nem túl jó ez az időszak a többnapos kültéri ünnep szervezésére, hiszen ebben az időszakban az időjárás kiszámíthatatlan. Ezért döntöttünk úgy, hogy új, nagyszabású, fesztiváljellegű ünnepet szervezünk. – Hogyan fogadta kezdeményezésüket a városvezetés? – Kezdetben a polgármesteri hivatal nem segített, sőt, még a köztereket sem biztosította számunkra. Az eltelt öt év alatt változott a helyzet: ma már a nagyváradi várban kapunk helyet, a város partnerségben anyagilag is hozzájárul a kulturális fesztivál megszervezéséhez. Közben a központi híd és egy nagyobbacska utca is felvette Szent László nevét. Ennek a sikernek az elérésében a mi munkánk is benne van. – A 26 éve működő Festum Varadinum néhány napja ért véget. Elmondható, hogy a nagyváradi magyarság a bőség zavarában szenved. A két magyar rendezvénysorozat hogyan egészíti ki egymást? – A Festum Varadinum nagy múltú ünnepség: annak idején Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspök kezdeményezte. Ez volt az egyetlen nagyszabású magyar ünnep városunkban, de a körmenet mozgatta meg a legtöbb embert. A Festum Varadinum inkább egyházi vonatkozású események sokaságát tömörítette, igaz, ez most mintha változna. A Szent László Napok világi rendezvény, inkább a klasszikus fesztiválokhoz áll közelebb. Magába foglal kultúrát, történelmi előadásokat, hagyományőrzést, szórakozást. Úgy gondolom, a két rendezvény nem verseng egymással. Ma mindkettőnél városalapító királyunk áll a középpontban, ami erősíti a megismerését és a megbecsülését. – Mit tart az elmúlt négy kiadás erősségének? Mi vonzotta a legtöbb embert, melyek voltak a legnépszerűbb programok? – A rendezvény legnagyobb erőssége a közösségi összetartozás érzésének ápolása. Többnyire a családjukkal jönnek ide az emberek. Látszik rajtuk, hogy ünnep számukra az esemény. Nem találkoztam soha részeggel, és a tömegben sem volt semmiféle összetűzés. Rendezvényünk másik célkitűzése – ez is megvalósulni látszik – a határ menti nemzetegyesítés. Nagyvárad vonzásköre túlmutat a mai országhatáron. Ezt akarjuk feléleszteni: a határ nem akadály, a környező települések is érezzék magukénak a rendezvényt. Ennek jegyében minden alkalommal megszervezzük a Szent Lászlótól Szent Lászlóig nevet viselő biciklitúrát, elkerekezve Nagyváradról a Biharkeresztesen található Szent László szoborhoz, amit az ottani önkormányzattal közösen koszorúzási ünnepség zár. A rendezvény minden alkalommal középpontba állította a gyerekkel érkezőket. Számtalan gyerekprogramunk van. A kicsik nagy élvezettel vesznek részt az eseményeken. Az örömfőzés is népszerűségnek örvend: a résztvevő csapatok magyaros jellegű ételeket készítenek. Külön pontozza a zsűri a csapatok sátrának díszítését, az elkészített ételek minőségét és a magyaros jellegét. A Nagyváradról elszármazottak találkozója mindig izgalomba hozza az embereket, hiszen a világ minden tájáról hazajönnek. Az idén már 4–5 emberről tudok, aki az Egyesült Államokból és Ausztráliából érkezik az eseményre. A legtöbb érdeklődő az esti koncerteken szokott lenni, ilyenkor akár tízezer ember is jelen van. – Mi várható a június 19-én kezdődő Szent László Napokon? – Mivel a rendezvényünk egyik célkitűzése Szent László megismertetése a nagyváradi románsággal is, június 22-én lesz egy nagyszabású jazz koncert, ahol jeles magyarországi és romániai jazzművészek szórakoztatják a nagyérdeműt. A minőségi zeneszámok között magyar és román nyelven legendák hangzanak el Szent László csodatevéseiről és munkásságáról. Szent László Év lévén idén többet foglalkozunk városalapító lovagkirályunkkal. Ennek jegyében június 23-án zajlik a karosi Turul egyesület szervezésében a Ki tud többet Szent Lászlóról? Kárpát-medencei iskolák közötti verseny döntője, ahol több tucat gyermek vesz részt a történelmi Magyarország területéről. Számtalan előadás állítja középpontjába nagy királyunkat. A Nemzetpolitikai Államtitkárság külön kiállítással emlékezik meg a lovagkirályról. Nagyobb hangsúlyt fektettünk a külsőségekre, több korhű ruhába beöltözött csapat teremt majd hangulatot. Idén az esemény díszvendége a debreceni önkormányzat lesz. Testvérvárosunk önálló programokkal, hungarikum-kóstolókkal, kiállítással, néptánccal vesz részt a rendezvényen bemutatva a történelmi Bihar megyét és annak székhelyét. A kézműves vásár is nagy sikernek örvend, ahol minőségi kézműves termékek találhatók. Szombaton és vasárnap rengeteg gyerekeknek szóló játék, előadás, foglalkozás és koncert lesz. – A magyarság számára Szent László királyunk az egyik legismertebb Árpád-házi király. Hogyan él Váradon a lovagkirály kultusza? – A lovagkirály kultusza egyre erősebb. A már említett Festum Varadinum körmenet nagy hatással volt mindenkire: jelen volt egyidőben és egy helyen a Győrben lévő koponyaereklye és a nagyváradi herma. Rengeteg zarándok érkezett az eseményre. Ezt egészíti ki a Szent László napi rendezvény, ahol több tízezer ember fog részt venni, köztük elég sok román nemzetiségű. Itt is városalapító lovagkirályunk személye áll a középpontban. – Kikből áll a szervezőcsapat? – A szervezőcsapatnak van egy központi magja, amely pályázatokat ír, és azokat elszámolja, megszervezi a programok java részét, és az önkormányzattal tartja a kapcsolatot. Mellettük a kommunikációval és a rendezvény arculatának kialakításával foglalkozó csapat is működik. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetünk a román közönség tájékoztatására, ezért román nyelvű szóvivőnk is van. Nagy szerepük van a rendezvény megvalósításában a partnerintézményeknek is. Ezek közül teljesség igénye nélkül megemlítem a kezdetektől partneri kapcsolatban lévő Partiumi Keresztény Egyetemet, idéntől a Posticum keresztény szellemiségű kulturális központot és a Máltai Lovagrendet. De különböző egyesületekkel is partnerségben állunk, amelyek önálló programokkal készülnek. Sokat segítenek az önkéntesek, akik nélkül nagy bajban lennénk. Idén megállapodást írtunk alá a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy a nálunk munkával eltöltött időt szakmai gyakorlatként ismerjék el az egyetem egyes szakjain. – Milyen ma Nagyváradon magyarnak lenni? Mennyire érzi otthon magát az ember egy olyan nagyvárosban, amely pár évtizeddel ezelőtt még többségében magyar volt, ma pedig folyamatosan zsugorodik a magyar közösség? – Húsz év alatt 35 ezer lélekkel fogyott a nagyváradi magyar közösség. Ha ehhez hozzáadjuk a becslések szerint mintegy tizenötezer, több nemzedék óta Nagyváradon élő románt, akik szintén elhagyták a várost, akkor rögtön látszik, hogy sok ,,régi váradi” hiányzik városunkból. Helyettük viszont jöttek az ország más részeiből. Olyanok, akik nem ismerik múltunkat, nem értik, miért fontos nekünk egy-egy hely, temető, fasor. Szent Lászlót – mint városalapító király alakját – a középpontba állítva és bemutatva a magyarság szerepét a város mai arculatának kialakításában, azt reméljük, sikerül tágítanunk az itt élők toleranciáját, közelítve egymáshoz az itt élő nemzeteket. E tevékenységünk egész évben tart, számtalan olyan megmozdulás szervezői vagyunk, amelynek a célja a múlt bemutatása és megőrzése. – Talán Nagyváradon a leghangsúlyosabb a nézeteltérés a két erdélyi magyar párt, az RMDSZ és a néppárt között. Ez mennyire határozza meg a helyi magyar közélet alakulását? E nézeteltéréseken miként tud felülkerekedni a civil kezdeményezés? – Ez is sarkalatos kérdés megmaradásunk szempontjából. Úgy érezzük – a számok és az elért eredmények ezt támasztják alá –, hogy az elmúlt 25 év nagyrészt a veszteségeinkről szól. Amennyiben nem változik valami, néhány év múlva már csak pár tízezer magyarról beszélhetünk, és részarányunk Nagyváradon is húsz százalék alá fog csökkenni. Ránk sajnos a nagyobbik magyar szervezet ellenségként tekint, és ahol lehet, megpróbál akadályozni munkánkban. Példaként említem, hogy az első Szent László Napok megszervezésekor azzal szembesültünk, hogy Szabó Ödön képviselő egyszerűen eltulajdonította a rendezvény lógóját, nevét és megpróbálta azt levédetni a Román Találmányi Hivatalnál. Ez nem sikerült, mert a hivatal belátta, hogy a mi szellemi tulajdonunkat akarják elvenni. A jövőt illetően meggyőződésem, hogy nem egymás ellen, hanem csak egymás mellett, illetve egy-egy cél mentén egymást segítve kellene dolgoznunk. Remélem, ez valóban így lesz. Makkay József Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2017. június 16.Szent László-terv a váradi magyarság megmaradásáértA nagyváradi magyarság megmaradását célzó, átfogó és hosszú távú terv elkészítését jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke. Hangsúlyozta: ez nem politikai kezdeményezés, hanem példátlan civil indítvány, amelytől a magyarság fogyásának megállítását remélik, és a gyarapodáshoz szükséges konkrét tennivalókat rögzítik. Csomortányi emlékezetett: a bihari megyeszékhely magyarságának száma az elmúlt évtizedek alatt szinte megfeleződött, a zsugorodási folyamat pedig szerinte gyorsulóban van a fiatalok kivándorlása és az asszimiláció egyre erőteljesebb megnyilvánulása miatt. „Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a magyarságnak Nagyváradon jövője van” – szögezte le. A városalapító Szent Lászlóról elnevezett tervben fejezetekre bontva javasolnak megoldásokat. Teljes önállóságot képzelnek el a művelődésügy tekintetében, és külön kitérnek az oktatásra, a műemlékvédelemre, a gazdaságra, az infrastruktúrára, a városrendezésre, a környezetvédelemre, az egészségügyre és a nyelvhasználatra. A 11. fejezet a regionális szerepkörre vonatkozik, ennek kapcsán Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem professzora közölte: szeretnék, ha Nagyvárad régióközponttá válna. A továbbiakban civilek és szakértők bevonásával dolgozzák ki az egyes fejezeteket, reményeik szerint pedig ősszel „letehetik a váradiak asztalára” a konkrét stratégiát. A sajtótájékoztatón a vasárnap kezdődő nagyváradi Szent László Napok fesztivál főszervezőjeként jelenlévő Zatykó Gyula úgy vélte: hiánypótló projektről van szó, amely „kiáltó szó”, összefoglalja, és megoldást keres a magyarságot érintő összes problémára. A Krónika felvetésére, miszerint a terv több, a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatot tartalmaz, Csomortányi úgy fogalmazott: ezáltal egyértelműen tudják majd közvetíteni a magyarság igényét a városvezetés felé, a célkitűzéseket pedig hatékonyan fogják képviselni, főként, hogy egyre jobb a viszonyuk képviselő-testülettel. Egyes témakörökben ugyanakkor magyarországi támogatásra is számítanak. Az EMNP Bihar megyei elnöke azt is elmondta: legutóbb a 40-es években készült a városra vonatkozó fejlesztési terv, amelyből viszont több pont máig nem valósult meg. Lapunk kérdése nyomán Csomortányi leszögezte: a felgyorsuló mindennapok is igényelnek hosszú távú tervet. „Dinamikusan, rugalmasan kell tervezni, de a kitűzött célok stabilak” – állapította meg. Krónika (Kolozsvár) 2017. június 20.Megnyitották a „Királyi hét” mottójú Szent László NapokatA Nagyváradi Szigligeti Színházban nyitották meg hivatalosan és ünnepélyesen az V. Szent László Napokat június 19-én este, egy köszöntőbeszédeket követő emlékezetes gálaműsorral. Azt megelőzően, délután főhajtásra és koszorúzásra került sor a városalapító lovagkirály szobránál. A nagyváradi római katolikus székesegyház előtt álló – egykor a város főterén felállított, de Trianont követően onnan száműzött – királyszobor tövében helybéliek és Magyarországról érkezettek maroknyi serege Kiss Géza váradolaszi kántor tárogatószava után együtt énekelte el a „Keresztes vitézek daliás vezére, mi árva nemzetünk ékessége, fénye…” kezdetű Szent László-himnuszt. Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő a Zsoltárok könyvét idézve (24,7–10) röviden emlékeztetett: a nagy magyar király hatalma, küldetése és ereje egyaránt isteni akaratból fakadt, a neki szóló hódolat egyben a Teremtő előtti főhajtás és hitmegvallás. A tisztelgő koszorúzást követően megnyitották a vártemplomban a Móser Zoltán fotóművész felvételeiből Szent László-freskók a Kárpát-medencében címmel nyílt kiállítást. Este a színházat megtöltő meghívottakat és érdeklődőket többen is köszöntötték rövid ünnepi beszédekkel. Elsőként a Szent László Napok főszervezője, Zatykó Gyula, aki a kulturális fesztivál ötletadóit, kezdeményezőit és szervezőit, illetve különböző rendű és rangú támogatóit méltatta, de legfőképpen az évről évre kitartó és gyarapodó részvevőket, köztük a közelről-távolról hazatérőket. Magyarország kormánya nevében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözölte az egybegyűlteket, kiemelve a városalapító szent királynak a magyar történelemben betöltött szerepét, illetve magának Nagyváradnak a jelentőségét – múlt, jelen és jövő vonatkozásában. Emlékeztetett, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László Emlékévnek nyilvánította a 2017-es esztendőt az uralkodó trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából Papp László, Debrecen polgármestere többek között a városa és a Nagyvárad közötti negyedszázados testvértelepülési viszonyt méltatta és annak új tartalmakkal való feltöltését ígérte, a Körös-parti város elöljárójával együttműködve, akivel arról is megállapodott – épp a nyitógála előtt –, hogy Várad mindenben támogatja Debrecent abban, hogy 2023-ban Európa kulturális fővárosa lehessen. „Kívánom, hogy az előttünk álló Szent László Napok erősítsék a váradi magyarságot, segítsék a megértést magyarok és románok között, és erősítsék Debrecen és Nagyvárad együttműködését” – fogalmazott. Ilie Bolojan nagyváradi polgármester arról beszélt, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és a város ünnepe is, amelyen egyre több román nemzettársa is részt vesz. Kifejezte a város lakosságának egynegyedét kitevő magyarok iránti tiszteletét, elismerve őseik történelmi érdemeit, valamint a jelenkoriak hozzájárulását a gazdasági és kulturális élethez, a békés társadalmi fejlődéshez. Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke – úgy is, mint az erdélyi magyarság „régi barátja” – a határ két oldalán élők egymásrautaltságáról, illetve a szükségszerű magyar és román együttélésről és együttműködésről is beszélt, miközben Szent László „titkát” helyezte reflektorfénybe, aki államférfiként, diplomataként és szolgálattévő keresztényként volt kiválóságban példamutató elődünk. Tőkés László házigazdagént zárta a felszólalásokat, köszöntve a távolabbról érkezett vendégeket, köztük is külön Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét és Okos Márton, aBáthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnökét, akik a Szent László Emlékév kezdeményezői voltak. Európai parlamenti képviselőnk, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, nemcsak a Szent László Napok szervezőinek köszönte meg a munkát, hanem mindazoknak, aki a nemzetpolitikában hasznosan tevékenykednek. Történelmi ívű küszködéseinkre utalva mutatott rá reményteljes bizakodással: „Hinnünk kell, hogy szent királyunk mostani, megromlott állapotunkban, eme újkori próbás időkben is segítségünkre lehet és segítségünkre siet.” Több olyan törekvést is méltatott Tőkés László, amelyek a magyarság talpra állítását, megerősítését és felemelését célozzák helyi és regionális szinten. „Már-már válságos helyzetünkben, váradi népünk vészes megfogyatkozása és elerőtlenedése idején a megoldás és a kiút számunkra semmiképpen nem a kivándorlás vagy az önfeladó beolvadás, hanem az itthon, szülőföldünkön való megmaradás, melyre Szent László királyunk erejével, hitével és oltalmával szövetkeznünk szükséges” – fejtette ki. Következett a Hagyományok Háza által összeállított, Mihályi Gábor szerkesztett-rendezte Szállnak a pávák című produkció, amelyben a Magyar Állami Népi Együttes tagjai és a „Fölszállott a páva” televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei léptek föl, akik bukovinai, magyarbődi, csíki, kazári, vajdaszentiványi, kalotaszegi, szilágysági, Küküllő menti, jászsági, és mezőségi táncokkal-dalokkal kápráztatták el a közönséget. A nyitógálát Vindis Andrea színművész konferálta, közreműködött Kiss Adrienn Lívia gyermekénekes, a színvonalas, parádés zenés-táncos műsort vastapssal és ovációkkal hálálták meg a jelenlévők, a Boldogasszony Anyánk kezdetű néphimnuszt pedig együtt énekelték el zárásként az előadók és a nézők. tokeslaszlo.eu/cikk 2017. június 20.Fotók Szent László-freskókrólSzent László-freskók a Kárpát-medencében címmel Móser Zoltán budapesti fotóművész felvételeiből nyílt kiállítás hétfő délután a Vártemplomban, az idei Szent László Napok keretében. Móser Zoltán fotóművész kiállítása 13 tablóból áll, melyek – a bevezető és a leírópanón kívül – egy-egy freskórészletet tartalmaznak a Kárpát-medence különböző templomaiból. A helyszínek a következőek: a romániai gelencei Szent Imre római katolikus templom, a homoródkarácsonyfalvi unitárius templom és a székelyderzsiunitárius erődtemplom (UNESCO-világörökség), a szlovákiai karaszkói evangélikus templom, a rimabánya evangélikus templom, a vitfalvi Szent Fülöp és Jakab római katolikus templom, a zsigrai Szentlélek római katolikus templom (UNESCO-világörökség), a szepesmindszenti Mindenszentek római katolikus templom, a kakaslomnici Alexandriai Szent Katalin római katolikus templom, valamint a magyarországi tereskei Nagyboldogasszony római katolikus templom és a türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony római katolikus templom. Kulcsjelenet Az érdeklődőket Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője köszöntötte. Gaal Gergely, a Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett Szent László-emlékév programjainak lebonyolításával foglalkozó tanácsadó testület elnöke felidézte, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a lovagkirály trónra lépésének 940., és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából indította el a Szent László-évet, melyet a múlt héten a Magyar Országgyűlés határozatként is meghirdetett. Arra hívta fel a figyelmet: a freskók a Szent Lászlóról szóló egyik legismertebb legenda – a kunok ellen vívott kerlési csata – kulcsjelenetét, a lányrabló kun legyőzését örökítik meg. A középkori freskómaradványok mondanivalója nagyon hasonló: a világosság és a sötétség, a jó és a rossz, a keresztény és a pogány kettősségének a küzdelmét ábrázolják. Mons. Fodor József római katolikus általános helynök a „szerény kiállítás” azon vonatkozását emelte ki, hogy Szent László tiszteletére fókuszál. Hangsúlyozta: ez még a kommunista időben is létezett, és meggyőződése, hogy Szent László napjainkban is óvja, védelmezi az általa alapított Nagyváradot, illetve az egyházmegyét, szereti a városát, és közbenjár értünk, hiszen mivel magyarázható például az, hogy a környékünket elkerülik a manapság oly gyakori szélsőséges időjárási körülmények, vagy az, hogy bár korábban esett az eső, a május 14-i körmenet idején gyönyörűen sütött a nap. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöke olyan szavaknak a többszörös ismétlésével, mint nemzet és keresztény arról beszélt, milyen fontos szerepet játszott hitünk védelmében Szent László, és manapság is a magyarok hogyan jeleskednek ezen értékek megóvása terén. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2017. június 21.Szent László értékrendje összekötő kapoccsá váltNagy érdeklődés övezte azt a gálaműsort, melyet hétfő este tartottak meg a nagyváradi Szigligeti Színházban. A Szállnak a pávák című népzenei és néptánc-összeállítással nyitották meg az immár ötödik alkalommal megszervezett nagyváradi Szent László Napokat. A gálaműsoron (idén első alkalommal) megjelent nagyvárad polgármestere Ilie Bolojan, illetve a megyeszékhely önkormányzatának több képviselője. Magyarországról érkezett az ünnepségre Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Papp László, Debrecen polgármestere, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. A váradi politikusok közül említést érdemel Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke, Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, valamint az EMNP több helyi vezetője A megjelenteket, elsősorban a váradi polgárokat, közéleti személyeket, politikusokat elsőként Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője köszöntötte, aki rámutatott arra az útra, amelyen át a négy esztendeje indított Szent László Napok a térség legnépszerűbb megarendezvényévé nőtte ki magát. „Évről évre többen ismerték el a kulturális fesztivál létjogosultságát, és csatlakoztak partnerként vagy támogatóként a szervezők mellé. A Szent László Napok ma már a hivatalos városimázs része, a városháza is támogatja, sőt népszerűsíti az eseményt.” – mutatott rá Zatykó. A magyar kormány képviseltében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szólalt fel. Emlékeztetett, szent királyunk trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László évének nyilvánította a 2017-es esztendőt. „Nagyváradot mindig is jellemezte a kiállás, az értékek megőrzése és az újrakezdeni tudás, így lett újra magyar felsőoktatás a Partiumi Keresztény Egyetemen, így védték meg a várost lakó reformátusok és katolikusok, magyarok és románok a kommunizmus által lerombolni kívánt Szent László-templomot, így lett a régi helyett új Szent László-hermája a 19. században a városnak, és így újul és szépül meg folyamatosan Várad terebélyes vára. Felszólalt Papp László, Debrecen polgármestere is, aki többek között arról beszélt, hogy a megnyitógála előtt megállapodott Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, hogy a Körös-parti város támogatja, hogy magyarországi testvérvárosa 2023-ban Európa kulturális fővárosa lehessen, s megígérte, ha Várad pályázik, ők is mellé állnak. A maga során a Nagyvárad és Debrecen közötti megállapodásról Ilie Bolojan is beszélt. Szólt arról is, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és egész Nagyvárad ünnepe . Kiemelte, a váradi magyarok iránti tiszteletből érkezett a megnyitóra: egyrészt azért tiszteli a magyar közösséget, mivel több száz éven keresztül megteremtették Várad mai képét, a mai belváros nagyrészt nekik köszönhetően néz ki úgy, ahogy ma kinéz, másrészt azért, mert a ma itt élő, a város lakosságának mintegy 25 százalékát kitevő magyarság számottevően hozzájárul a város gazdasági és kulturális életéhez. Németh Zsolt felszólalásában rámutatott arra, hogy Szent László személyisége összeköti a magyarságot, a határ két oldalán élőket, illetve a magyarokat és románokat, hiszen a lovagkirály nem csak térben, hanem időben is összeköt mindazokkal, akik hozzá hasonló értékalap mentén alakították a nemzet sorsát. Tőkés László, (mint váradi politikus) házigazdaként szólt az egybegyűltekhez, megköszönve a szervezők munkáját. „Hinnünk kell, hogy Szent László királyunk mostani, megromlott állapotunkban, eme újkori próbás időkben is a segítségünkre lehet, és segítségünkre siet” – jelentette ki. A köszöntések között Kiss Adrienn Lívia, akit a Fölszállott a Páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató versenynek köszönhetően ismert meg a váradi közönség is, népdalokat adott elő. A felszólalások után került sor a látványos, magával ragadó produkciókra. A Magyar Állami Népi Együttes és a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei előadásukkal bűvölték el a váradi közönséget. Szőke Mária Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. június 26.Kulturális határátkelő Debrecen és Várad között -Debrecen és Hajdú-Bihar megye kincsei címmel nyílt kiállítás pénteken a nagyváradi várban a Szent László Napok keretében. A tárlat ízelítőt nyújtott a cívisváros történelmi, népművészeti, kézműves értékeiből, illetve a Hajdúság és Bihar egyedi stílusú népi kultúrájából. „Öröm a szemnek, öröm a léleknek a kiállítás” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a pénteki tárlatnyitóra összegyűlt érdeklődőket Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, majd átadta a szót Szakáli István Lorándnak, a magyar Földművelésügyi Minisztérium helyettes-államtitkárának. – Nagyon szép, lélekemelő esemény az, amikor Debrecen bemutatkozik Nagyváradon, és megmutatja az értékeit – méltatta az eseményt Szakáli István Loránd, a Szent László emlékév kapcsán lovagkirályunk történelmi jelentőségét hangsúlyozva beszédében. „Nem lehet véletlen, hogy halálát követően rövid időn belül tiszteletének, és nagyszerű tetteinek kultusza az egész Kárpát-medencében elterjedt, aminek emlékei a mai napig megtalálhatóak Felvidéktől a Székelyföldig, a Dunántúltól egész az Isztriai-félszigetig. Életművének üzenete ma is érvényes: álhatatossága, a magyarság megmaradásának ügyében végzett szolgálata erőt és reménységet adott évszázadokon keresztül, és adhat nekünk is a nehéz időkben” – mondta Szakáli István Loránd. A tárlat kapcsán hangot adott véleményének, miszerint „a mai esemény résztvevői, és a kiállítás látogatói egyfajta virtuális, szemmel nem látható kulturális határátkelő-építésben vesznek részt Debrecen és Nagyvárad között. Ennek az építésében segítenek bennünket a hungaricumok is, amelyek olyan megőrzendő és egyedülálló értékek, amelyek az összetartozás érzése, az egység és a nemzeti tudat erősítése miatt fontosak számunkra”. Mint megtudtuk, immár több mint ezer értéktár működik szerte a Kárpát-medencében, a lehetőség pedig továbbra is adott úgy a magyarországi, mint a határon túli közösségek számára, hogy pályázzanak és létrehozzák saját értéktáraikat. Szakáli István Loránd bejelentette azt is, hogy a bizottság június 20-i döntése értelmében bekerült a hungaricumok közé az első kifejezetten külhoni érték is: Torockó épített öröksége. A cívis város üzenete Dr. Mazsu János, a Debreceni Közgyűlés Kulturális Bizottságának és a Debreceni Értéktár Bizottságnak az elnöke köszönetet mondott azért, hogy Debrecen díszvendége lehet a Szent László Napoknak, és hogy a kiállítás a középkori magyar várrendszer egyik gyöngyszeme, a váradi vár területén kaphatott helyet. Mint megfogalmazta, a cívis város üzenetét hozta Váradra, mégpedig kétféle formában: az egyik egy tárgyiasult kiállítás, amely tartalmazza Debrecen városának, és tágabb környezetének a tradícióit, tárgyi, népi kultúráját, szellemi örökségét. – A kiállítás együttesen mutatja be azt a fajta kulturális gyökeret, amely Debrecent a ma egészében a Kárpát-medencére kiterjedt magyar kultúrához kötötte, de amely fel is mutatta a cívis város sajátosságait – fogalmazta meg Mazsu János. Az általa vezetett értéktár bizottság megalakulásával kapcsolatosan megtudhattuk: az volt a cél, hogy felmutassák, melyek azok a hagyományok, értékek amelyek ma sem muzeális jellegűek, nem vitrinben tarthatók, hanem orientálhatják mai közösségeinket, ezek újraépítésében meghatározó szerepet játszhatnak, de amelyek Debrecen hagyományaihoz híven akár újabb üzleti sikereket is hozhatnak. A kezdeti gondolatra visszautalva dr. Mazsu János megfogalmazta: a cívis város üzenetének másik fele a „kinyújtott kéz”. Szeretnék ugyanis, hogy jövőre Nagyvárad jelenjen meg Debrecenben egy hasonló kiállítással, oly módon, hogy ebben a nagyváradi magyar, illetve a román értékek is bemutatásra kerüljenek. Végezetül Angela Lupșea várigazgató köszöntötte magyar nyelven a megjelenteket, kifejtve: Nagyvárad és Debrecen megmutatta, hogy nincs köztük határ, kultúra és hagyomány szempontjából a vár és a debreceni kultúra együtt, kéz a kézben jár. Az esemény hangulatát a Debrecenből érkezett Bárdosi Ildikó és Molnár Miklós emelte: előbb citerakísérettel hortobágyi pásztordalokat hallhattunk, majd hegedű kíséretében bihari és hajdúsági népdalokat. Tárlatvezetés A köszöntők után a kiállítás kurátora, Mátrai-Nagy Andrea Bíborka tartott szakavatott tárlatvezetést a megjelenteknek. A kiállítás anyagát két teremben helyezték el, az egyikben Debrecenre, míg a másikban a megyére vonatkozó értékekre fókuszálva. Mint elhangzott, főleg a textilkultúra, a szőttesek, hímzések azok, amelyek kiemelkedő fontosságúak, ezen kívül pedig a fazekasmesterség, a bőrműves-mesterség, végül pedig a viseletkultúra: ezekből nyújtottak ízelítőt az érdeklődőknek a tárlat keretében. Tököli Magdolna erdon.ro 2017. június 26.Balog Zoltán az Omega-koncert előtt: Váradon Szent László jelenti az „alfát”Nagyváradon a városalapító Szent László király személye jelenti „az alfát”, a kiindulópontot – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap, a partiumi városban rendezett Szent László Napok záróestéjén. A politikus az MTI szerint emlékeztetett, hogy a magyar kormány kétmilliárd forinttal támogatja a nagyváradi püspöki palota felújítását, Szent László örökségének megerősítését. A támogatást a Bethlen Gábor Alapon keresztül folyósítják majd. Magyar kormánytámogatásból újítják fel a váradi barokk palotát Közel kétmilliárd forinttal támogatja a magyar kormány a nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítását. Böcskei László megyéspüspök a Krónikának elmondta: a háromévesre tervezett munkálatokat már ősszel elkezdenék. A tárcavezető az ötödik alkalommal megrendezett nagyváradi Szent László Napok zárása alkalmából mondott beszédében felidézett a magyar király halálához kötődő legendát, amely szerint Szent László holttestét a nagy meleg miatt a katonák nem akarták Váradra elvinni, Fehérváron akarták eltemetni. Ám egy éjjel az uralkodó holttestét szállító szekér – a legendárium szerint lovak és hajtók nélkül – elhagyta Fehérvárt és hazatért Nagyváradra. A miniszter a teljesen megtelt várudvaron kijelentette, a magyaroknak is így kell megtalálniuk az utat egymás felé. A tízezreket megmozgató kulturális fesztivál főszervezője, Zatykó Gyula elmondta: jövőre is megszervezik a Szent László Napokat. A beszédeket követően – Nagyváradon először – az Omega együttes adott koncertet. Krónika (Kolozsvár) 2017. június 27.Balogh Zoltán miniszterrel egyeztettek a Néppárt vezetőiTőkés László EP-képviselőnek és Zatykó Gyulának, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnökének meghívására érkezett Nagyváradra Balogh Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője vasárnap, a Szent László Napok zárónapján, 2017 június 25-én. A látogatás alkalmával több fontos megbeszélésre is sor került. Az emberi erőforrások minisztere elsőként a Néppárt vezetőivel és Ilie Bolojan polgármesterrel egyeztetett. A találkozó Zatykó Gyula és Szilágyi Zsolt országos Néppárt-elnök kezdeményezésére jött létre, hiszen egy sor olyan, a város magyarságának életét érintő kérdésről volt időszerű egyeztetni, melyek az elmúlt években megoldatlanok maradtak. Így Angela Lupseanak, a nagyváradi várgondnokság igazgatójának felvetésére a vármúzeum üresen álló kiállítótereinek a magyar történelmet és kultúrát bemutató kiállítási anyagokkal való feltöltéséről egyeztettek. Külön szóba került a budapesti Iparművészeti Múzeummal való együttműködés kérdése, hiszen onnan is vendégül látna a vármúzeum egy kiállítást. Ilie Bolojan hangsúlyozta, hogy a Néppárt helyi vezetőit megbízható és szavatartó partnernek tekinti és minden, a város magyar közösségét érintő ügyben, kikéri véleményüket. A város vezetője alapelvnek tekinti a jövőre nézve a helyi költségvetésből a kultúrára szánt források arányos elosztását, s eszerint a magyar közösség rendezvényeit is a városon belüli 25%-os részarány szerint – a vonatkozó költségvetés egynegyedével – fogják támogatni. Bolojan elmondta: a Szent László Napok olyan magas színvonalú rendezvény, mely közös értéke a város magyar és román közösségének, mely összeköti a két együtt élő közösséget. ígéretet tett arra, hogy az önkormányzat a következő években is kiemelten támogatja majd a rendezvényt, a magyar kormány által anyagilag támogatott eseményeket a polgármesteri hivatal is támogatni fogja. A felek egyet értettek abban, hogy a rendezvény méltón szolgálja a városalapító szent király emlékének ápolását. Az immár legendásnak számító Metropol együttes koncertje után, rendhagyó módon, a 2017-es Szent László Napok záróeseményét, a legendás Omega együttes koncertjét, Balogh Zoltán miniszter és Zatykó Gyula főszervező közösen konferálta fel. Amíg a mintegy húszezres közönség a magyar rocktörténelem kiemelkedő slágereit élvezhette, tovább folytak az egyeztetések és sor került egy több mint másfél órás megbeszélésére a Néppárt vezetői – Szilágyi Zsolt, Zatykó Gyula, Csomortányi István – valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László és Balogh Zoltán miniszter részvételével. A miniszter úr tájékoztatást kapott a magyarság Bihar megyei és nagyváradi helyzetéről, a közösségi érdekérvényesítés nehézségeiről és lehetőségeiről. A nemrégiben bejelentett Szent László-terv részleteit Csomortányi István megyei elnök ismertette, melynek fejezetei a magyar közösség kulturális, oktatási és nyelvhasználati kérdésein túl a nagyváradi magyarság megmaradásához elengedhetetlen gazdaságfejlesztési kihívásokra is választ ad. Balogh Zoltán megerősítette: a Szent László Napok olyan értéket teremtő fontos eseménye a megyének és Nagyváradnak, mely elismerést érdemel és mely bizton számíthat az általa vezetett Emberi Erőforrások Minisztériumának további támogatására. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája Erdély.ma 2017. július 3.Rekordrészvétel volt a Szent László NapokonEgy hét alatt több mint hatvanezer embert sikerült megmozgatni, tudatták a nagyváradi Szent László Napok szervezői. Ez jelentős előrelépés, melyet lehet, hogy nehéz lesz túlszárnyalni, hangzott el a hétfői, kiértékelő sajtótájékoztató keretében. V. Korpos Dalma, a Szent László Egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Zatykó Gyula főszervező mondta el: rekordot döntöttek az ötödik alkalommal megszervezett Szent László Napok során, főleg szombaton és vasárnap volt nagyon jelentős a részvétel, köszönet illeti a szervezésben részt vállalókat. Kiemelte: Nagyvárad és Debrecen polgármestere is kedvezően állt hozzá az eseménysorozathoz, közös megbeszélésen is részt vettek, remélhetően gyümölcsöző lesz a két város közötti kapcsolat a továbbiakban is. Debrecen önkormányzata egyébként nyolc, gyerekeknek és felnőtteknek szóló programmal vett részt, s a vár alkalmazottaitól is nagy segítséget kaptak. Kiemelt partnerük volt a Partiumi Keresztény Egyetem, mellyel új szintre sikerült vinni az együttműködést, ezúttal a szervezésben résztvevő hallgatók számára a tanintézet gyakorlatnak ismerte el az önkéntesmunkát. Mihálka Melinda programigazgató elmondta: egy hét alatt 120 programot sikerült szervezni és több mint hatvanezer résztvevő volt, ami, mint később elhangzott, mintegy húszezerrel szárnyalja túl a tavalyi rendezvényt. A programigazgató kiemelte a szerdai operettestet, melyen a kolozsvári magyar operettművészek léptek fel, a csütörtöki dzsessz-estet, melyet a Posticum szervezett, s melyre mintegy nyolcszázan jöttek el, a péntek délelőtti kézművesvásárt, a péntek esti koncerteket, melyeken a csendőrség adatai szerint mintegy nyolcezren vettek részt, a szombati KFT és Demjén Ferenc koncertet, melyen tizenöt ezren is megfordultak, s persze a vasárnapi Omega és Metropol koncertet, melyen 20–23 ezer ember vett részt, ugyancsak a csendőrség adatai szerint. „Egy gombostűt sem lehetett volna elejteni” – jegyezte meg Zatykó Gyula. A vasárnapi gyermekprogramoknak is nagy sikerük volt, sokan vettek részt a lovagi tornákon, fegyverbemutatón, de a meseolvasás, a kézműves foglalkozások is sikeresek voltak. „Sikerként könyveljük el a Szent László napokat, a munkát folytatjuk, jövőre is találkozunk” – mondta Zatykó Gyula. Infarktusa lett Szántó Ildikó, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nagyváradi vezetője elmondta: szombaton és vasárnap többféle kézműves foglalkozást is szerveztek, ezeken 450–500 gyerek is részt vett, s az állami intézményekben, családi típusú gyermekotthonokban nevelkedő gyerekek 25–30 fős csoportja is eljött. Bruncsák Gyöngyitől, a Máltai Segélyszolgálat nagyváradi fiókszervezetének vetőjétől megtudtuk, hogy a rendezvényen az elsőssegély nyújtást vállalták, mivel ez a szervezet irányvonala. Mentőautót Bradács Alíz, a margittai kórház menedzsere biztosított, köszönet illeti ezért. Kiss Balázs, a segélyszolgálat ifjúsági vezetője, aki egyúttal a SMURD asszisztense is, elmondta: három temesvári önkéntessel voltak jelen, utóbbiak a tömegbe vegyülve figyelték, hogy nincs-e rosszul valaki. Elmondható, hogy a fesztivál „csendes” volt, senki nem került túlzott alkoholfogyasztás miatt kómába, összesen huszonhat esetük volt, ami nem számít soknak, a legtöbbször túlzott folyadékveszteség miatt történt a rosszullét. Három alkalommal vitték a mentőautóval a Megyei Kórház sürgősségi osztályára az érintett személyeket. A legsúlyosabb eset egy infarktus volt – a középkorú hölgy a vasárnapi koncertek előtt lett rosszul, saját maga jelentkezett a mentőknél, magas vérnyomással és szapora szívveréssel vitték kórházba; mint kiderült, könnyebb lefolyású infarktusa volt, szerencsére most már jobban van. Érték született A Posticum részéről Nemes István programigazgató mondott köszönetet a Szent László Egyesületnek, s szólt arról, hogy nem volt könnyű koordinálni a három helyszínről érkező előadókat, de a koncert sikeresen zajlott. A lényeg az, mondta el, hogy együtt legyünk, nyelvtől és kultúrától függetlenül, hiszen a hétköznapi életben sem párhuzamos társadalomban élnek magyarok és románok; másfelől azt is céljuknak tekintették, hogy túl a közös szórakozáson, értékek is szülessenek. Az előadás második felében előadott számokat, melyek során régi magyar népénekek hangzottak el dzsesszre hangszerelve, s melyeket Balázs Elemér komponált, itt mutatták be először. Az előadás forgatókönyvet egyébként, mint megtudtuk, ő maga írta, közösen Rencsik Imrével, a Posticum alapítójával. Pázmán Ida, a Nagyváradi Kézműves Ház vezetője elmondta, hogy a kézműves vásáron negyven meghívott mester vett részt, tizenketten Debrecenből érkeztek. A kézműves bemutatók során elkészült a Szent László tiszteletére faragott kopjafa is. Amint Zatykó Gyula megjegyezte, Szent László ezúttal is „megtette kötelességét”, hiszen mindenütt a környéken vihar volt, de a rendezvény helyszínét nem érte. Neumann Andrea / erdon.ro 2017. augusztus 18.„Viszálykarnevál” Nagyváradon: politikai adok-kapok és magyar–magyar vita Szent István ünnepénA rendszerváltás óta eltelt huszonhét évben nem volt nagyobb szabású Szent István-napi ünnep Nagyváradon – idén a széthúzás és viszálykodás miatt kettő is lesz. Árnyék vetül az idén első ízben megszervezett nagyváradi augusztus 20-ai Szent István-napi ünneplésre: párhuzamos szervezéssel, széthúzások közepette zajlik az előkészület, és az is biztos immár, hogy két, párhuzamosan zajló rendezvénysorozat között kell választaniuk az ünnepelni vágyóknak. Az államalapítás és az új kenyér ünnepén mostanáig nem volt a Körös-parti városban kültéri ünneplés, az ötlet, hogy Szent István-napján a Szent László téren ünnepeljen méltó módon a váradi magyarság, idén született meg a Szent László Napokat is szervező Szent László Egyesület vezetőiben. A helyi önkormányzat pedig felkarolta az ötletet, így vállalta a partnerséget, és közösen szervezik az augusztus 20-ai, a népi hagyományok jegyében zajló eseménysorozatot a város főterén. Nagyvárad idegenforgalmi népszerűsítéséért felelős ügynöksége (APTO) révén pedig augusztus 21-én szervezi meg Debrecen önkormányzatával partnerségben az immár hagyományos virágkarnevált, aminek lebonyolításában a váradi önkormányzat kérésére segítséget nyújt a Szent László Egyesület. Ünnepi kavalkád a Szent László téren „Úgy gondoltuk, hogy ami eddig történt, vagyis hogy az augusztus 21-ei virágkarneválon tulajdonképpen azt láthattuk, hogyan ünnepeltek egy nappal korábban Debrecenben, nem elég, többre van igény a váradi magyarság részéről az államalapítás és az új kenyér ünnepén” – mutatott rá az augusztus 20-ai programkavalkádot szervező egyesület csütörtöki sajtótájékoztatóján Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője. Elmondta, hagyományteremtő szándékkal szervezik meg az ünnepet, és abban bíznak, hogy a Szent László Napokhoz hasonló sikernek fog örvendeni, és az elkövetkező években még színesebb eseményekkel tudnak majd kedveskedni a váradiaknak és a városba ellátogatóknak, nemzetiségtől, vallási hovatartozástól vagy politikai szimpátiától függetlenül. A Hagyományok napja – Szent István-napi ünnep vasárnap 10 órakor istentisztelettel veszi kezdetét az újvárosi templomban, ahol már akkor mindenki láthatja majd a szent korona másolatát, azt a másolatot, amit a csíksomlyói búcsúba is rendszerint el szoktak vinni, és amit ezúttal is koronaőrök őriznek majd. A korona 16 óráig látogatható a templomban. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezésében szintén 10 órakor rajtol el az estig tartó kézművesvásár a Szent László téren, 12.30-kor pedig megáldják és megszentelik az új kenyeret – az eseményre mind a négy erdélyi magyar történelmi felekezet képviselőjét várják –, és 250 kilogramm kenyeret osztanak szét. 15 órától a Magyar Polgári Egyesület szervezésében kézművesfoglalkozás lesz a téren, 16 órától pedig a Vitéz László és az elátkozott malom című vásári bábelőadást tekinthetik meg ugyanott a legkisebbek a kolozsvári Kelj fel, Jancsi társulat előadásában. Egész nap lesz népzene és néptánc, igazi ünnepi pörgést ígérnek a szervezők. Akik pedig el akarnak mélyülni az augusztus 20-ai ünnep jelentőségében, 17 órától a Partiumi Keresztény Egyetem új amfiteátrumában meghallgathatják Balla Ede Zsolt Égi Ige – Szent István öröksége és a magyar Szent Korona című előadását. A kézművesvásár hétfőn is folytatódik, így a virágkocsik megcsodálására érkezők is kedvükre válogathatnak a mintegy harminc stand kínálatából. Mindennapi nézeteltérés Az elmúlt hosszú évektől eltérően azonban a virágkarnevál megszervezése is nézeteltérést váltott ki a Nemzeti Liberális Párti (PNL) többségű helyi önkormányzat és az RMDSZ-es vezetésű Bihar Megyei Tanács között, s utóbbi – bár hivatalosan nem említették meg rendezőként – a saját tájékoztatása szerint a fennhatósága alá tartozó Szigligeti Színház és a megyei turisztikai ügynökség révén mégis dolgozik a programsorozaton. Utóbbi nem is képviseltette magát azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen az APTO-t irányító Mihai Jurcă bejelentette, hogy a két testvérváros idei közös virágkocsija a közös vonásokat próbálja bemutatni a kereszténységet és a hősiességet megtestesítő jelképekkel, miközben az alapot a történelmi és kulturális jelentőséggel bíró nagyváradi vár mintája ábrázolja majd. Ezt hétfőn, a másik három kocsival együtt a korábbi évektől eltérő útvonalon vonultatják fel: 11 órától a Vitéz (Decebal) út parkolójába érkeznek, majd onnan 14 órakor indulnak el a Körös (Tudor Vladimirescu) utcán a Szent László térre, ahol 15.30 és 18.30 között kiállítják a nagyközönség számára. Ezalatt a kocsikat kísérő előadók lépnek fel a helyszínen. Magyar–magyar viszály „A Bihar Megyei Tanács semmivel sem járult hozzá a virágkarnevál szervezéséhez” – jelentette ki a Krónikának a kettős kommunikációt firtató kérdésére Mihai Jurcă, az APTO igazgatója. Elmondása szerint a megyei önkormányzat illetékesei nem válaszoltak a felkérésére, a Szent László Egyesület ugyanakkor a Szent László Napok fesztivál szervezésével már bizonyította hozzáértését a hasonló jellegű események és vásárok sikeressé tételére. Mindeközben a Bihar megyei turisztikai ügynökségét igazgató Bántó Norbert egy, a megyei tanácsnál a városházán megtartottal párhuzamosan megszervezett sajtótájékoztatón közölte, hogy a megyei tanács felkérte a Szigligeti Színházat arra, hogy idén is szervezze meg a kocsikat kísérő előadócsoportokat, az ezzel járó költségeket pedig a megye állja. Úgy vélekedett, a városháza „kisajátította” magának az eseményt, holott azt mindig is közösen szervezték. Elmondása alapján minden kérésüket elutasították, így például azt, hogy hétköznap lévén később kezdődjön a felvonulás, és nehezményezték a lerövidült útvonalat is. Kérték továbbá a színpad szerkezetének megerősítését is és nem utolsó sorban azt, hogy „ne kezeljék őket egy szinten” az eseményhez idén támogató partnerként csatlakozó Szent László Egyesülettel. Különösen felháborodtak azon, hogy a termékvásár egy Facebookon keringő, nem hivatalos plakátján a városi önkormányzat szervezése mellett az Erdélyi Magyar Néppárt logója szerepelt támogatóként. „A megyei tanács nem járulhat hozzá olyan eseményhez, ahol párpolitikai eseményt hirdetnek” – szögezték le. Bántó lapunknak úgy vélekedett, hogy csak azért nem szerepelnek az esemény támogatói között, mert nem vettek részt a csütörtöki sajtótájékoztatón. Arról pedig – tette hozzá – azért maradtak távol, mert azon a Szent László Egyesület is képviseltette magát. A történtekkel kapcsolatban Mihai Jurcă leszögezte, a Virágkarnevál Fesztiválnak nincs politikai vonzata, teljesen logikus együttműködéssel szervezik. Az útvonal megváltoztatására pedig azért volt szükség, mivel a régi szakaszokon, több helyen is felújítási munkálatok zajlanak, miközben az új indulási helyszínt közlekedés-biztonsági szempontból is szerencsésebb választásnak tartják. Külön ünnepet szervez az RMDSZ Az RMDSZ-es többségű megyei tanács ugyanakkor a napokban jelentette be, hogy a Szent László téren megtartott Szent István-napi ünneppel párhuzamosan, vasárnap 14 órától a Rhédey-kertben (ma Bălcescu park) Népi forgatag elnevezéssel szerveznek gyermekprogramokkal és termékvásárral egybekötött báb-, néptánc- és zenés-táncosos előadást, hogy aztán 19 órától a Codex régizene együttes lépjen színpadra. Bálint Eszter, Vásárhelyi-Nyemec Réka / Krónika (Kolozsvár) 2017. augusztus 24.Minority SafePack: a néppárt csatlakozik az aláírásgyűjtéshezAz EMNP is csatlakozik a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányához – ezt nem az RMDSZ korábbi bírálata, hanem a közös érdek miatt teszik. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is csatlakozik az – RMDSZ-t is soraban tudó – Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kezdeményezett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányához – jelentette be szerdai nagyváradi sajtótájékoztatóján Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke és Zatykó Gyula országos alelnök. Mint rámutattak: szimpatizánsaikat is arra buzdítják, hogy támogassák a kisebbségvédelmet célzó európai kezdeményezést. „Érdekünk, hogy az Erdélyben célul kitűzött 250 ezer aláírás meglegyen” – szögezte le Csomortányi, aki ennek nyomatékot adva, Zatykóval együtt aláírta az ívet az újságírók jelenlétében. Zatykó egyébként érthetetlennek tartja, hogy Románia kormánya megtámadta a kezdeményezést az Európai Unió bíróságán, hiszen szerinte ez a kisebbségben élő külhoni románok problémáit is megoldaná – amiről az elmúlt napokban Marosfőn zajlott román szabadegyetemen is sok szót ejtettek. Zatykó Gyula azt is közölte: Szilágyi Zsolt EMNP-elnök javaslatára az autonómia és a regionalizmus iránt elkötelezett európai pártokat tömörítő Európai Szabad Szövetség (EFA) is „magáévá tette” a Minority SafePacket, így szervezetten csatlakoznak az aláírásgyűjtéshez és annak népszerűsítéséhez. Korábban Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke bírálta a néppártot, amiért az szerinte ígéretével ellentétben semmilyen formában nem támogatja a kampányt. A Krónika kérdésére Csomortányi most leszögezte: munkájuk nem Porcsalmi nyilatkozataitól függ. Zatykó hozzátette: nem érti, Porcsalmi mire alapozta bírálatát. „Egyébként nem láttam, hogy az RMDSZ Bihar megyében aláírást gyűjtene” – tette hozzá. Az EMNP politikusai különben úgy látják: az elmúlt időszakban több baráti gesztust is tettek a szövetség irányába, amit szerintük illene értékelni. Megjegyezték: együttműködés céljával többször is megkeresték a szövetség Bihar megyei illetékeseit az elmúlt fél évben, de a tárgyalások nem jártak eredménnyel. Csomortányi és Zatykó a szerdai sajtótájékoztatón arról is beszámolt: az EMNP területi szervezete a prefektúrától vár választ a kisebbségi jelképek civilek általi nyilvános használatával kapcsolatban. Amennyiben a kormányhivatal nem ismeri el ennek jogát, a közigazgatási bírósághoz fordulnak a törvény tisztázása érdekében. A kisebbségi szimbólumok használatának ügye az augusztus 20–21-én a nemzeti ünnep alkalmából szervezett nagyváradi ünnepség kapcsán vált ismét aktuálissá. A Szent István-napi rendezvényeken ugyanis a helyi csendőrség felszólított két civil résztvevőt, hogy tegyék el a magukkal hozott magyar és árpádsávos zászlót. Csomortányi István ezt túlkapásnak tartja. Emlékeztetett: tavaly a prefektúra a polgármesteri hivatalt rótta meg azért, mert az augusztus 21-ei virágkarneválon a tömegben magyar zászló lengedezett, ezért idén augusztus 10-én kikérték a kormányhivatal állásfoglalását a kisebbségi jelképek nyilvános használatát illetően. Egyelőre nem kaptak választ, de a jövőre nézve szükségesnek tartják a jogszabályok tisztázását. „Egyszer a végére kell járni az ügynek” – fogalmazott meg Zatykó Gyula. Vásárhelyi-Nyemec Réka / Krónika (Kolozsvár) 2017. augusztus 26.„Magyar kenyér” az úrasztaláraAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi irodájában szombat délelőtt kerítettek sort a Magyarok Kenyere programsorozat részeként azoknak a kenyereknek a kiosztására, amelyeket a másnapi, vasárnapi úrvacsoraosztásnál használnak majd fel a különböző bihari egyházközségekben. Mint köztudott, az elmúlt vasárnap első alkalommal került sor Nagyváradon augusztus 20-i ünnepségre, ennek részeként a Szent László téren a különböző történelmi egyházak képviselői megáldották, illetve megszentelték a Magyarok Kenyere program során összegyűlt búzából készült kenyereket, majd szét is osztották az ünneplők között. Augusztus 26-án délelőtt az EMNT irodájában Nagy József Barna irodavezető köszöntötte a megjelenteket, néhány mondatban bemutatva a Magyarok Kenyere programot. Mint elmondta, az erdélyi búzagyűjtési akciót az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége kezdeményezte, ez kérte fel Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét arra, hogy ünnepi keretek között adja át az úrvacsorai kenyereket a különböző települések, egyházközségek képviselőinek. A püspök a korinthusiakhoz írott első páli levél 12. részéből idézve mutatott rá a keresztényi együvé tartozás szentírásbeli alapvetésére népeink, egyházaink, Kárpát-medencei magyarságunk közösségében: „Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. (…) Így azonban sok tag van ugyan, de egy test.” Köszöntőbeszédében kitért arra is, hogy milyen fontos szimbólum a kenyér a magyar kultúrában, illetve a magyar református egyházban. Elmondta, hogy a Magyarok Kenyere igazi Kárpát-medencei összefogással készült, hiszen a búza ünnepi összeöntése a Veszprém megyei Nemeshanyban történt, a kenyérhez szükséges só a székelyföldi Parajdról érkezett, a kovász a Baranya-háromszögből, Karancsról, a víz pedig Kárpátaljáról. Az augusztus 20-i ünnepi kenyeret a Somogy megyei Nagybajomban sütötték, és Esztergomban szentelte meg Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása. Tőkés László elmondta, a kenyér abban az értelemben is áldott, hogy mi, keresztények felebaráti szeretettel azt is kenyérrel kínáljuk, aki kővel tör ránk. Ezért különösen nagyra értékeli az Erdélyi Magyar Néppárt két bihari vezetőjének, Zatykó Gyulának és Csomortányi Istvánnak a cselekedetét, akik kenyeret vittek ajándékba augusztus 20-án a nagyváradi Rhédey kertben külön ünneplőknek. Az RMDSZ-esek nyilvánvaló irigységből, az egypártrendszerükből fakadó önteltségből szervezték meg az ottani ellenünnepséget, de lám, a kenyér egyetemes üzenetével kereste fel őket a Néppárt. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) nevében Ványi Attila köszöntötte az EMNT-székházban megjelenteket, elmondva, hogy az egyesület a kezdetektől megszervezte Biharban a gabonagyűjtést, és a továbbiakban is nagy örömmel teszik ezt. A megyében négy szervezet – az ÉGE, a Belényesvidéki Gazdák Egyesülete, a Hegyközi Gazdák Egyesülete, illetve a Dél-Bihari Gazdák Egyesülete – kapcsolódott be az anyaországban már hetedik alkalommal megrendezett Magyarok Kenyere-akcióba. A rövid ünnepség után Tőkés László EP-képviselő átadta a Nagyszalontán megsütött kenyereket a mintegy harminc település, egyházközség jelen lévő képviselőinek, küldötteinek. tokeslaszlo.eu/cikk 2017. október 3.Orbán Viktorral találkoztak az EMNP vezetői NagyváradonOrbán Viktorral találkozott hétfőn Nagyváradon – a Partiumi Keresztény Egyetem hivatalos megnyitója alkalmával – Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Zatykó Gyula, az alakulat alelnöke és Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke. Az alakulat közleménye szerint a néppárti vezetők átadták a miniszterelnöknek a szervezet által idén nyáron kezdeményezett Szent László Terv első csomagját, mely az elkövetkező évek nagyváradi cselekvési stratégiáját foglalja magában. Az erdélyi politikusok elmondták: az elmúlt évtizedekben folyamatosan és drámaian csökkent a nagyváradi magyarság lélekszáma, s e tendencia gyorsulóban van, így égetően szükségessé vált egy átfogó terv kidolgozása, mely megoldást nyújtana a nagyváradi magyarság megmaradásához, kulturális örökségének megmentéséhez és gazdasági megerősítéséhez. A terv tartalmaz egy nagyváradi vállalkozástámogatási elképzelést, valamint több, a helyi magyar vállalkozói szféra számára fontos javaslatot. Továbbá kiemelt hangsúllyal foglalkozik a város magyar oktatási kérdéseivel, és hosszútávú beiskolázási terv elkészítésére tesz javaslatot, amelynek eredményeként újraindítható lenne a magyar általános iskolai oktatás két városrészben is. Fontos elemei a tervnek a hivatalos magyar nyelvhasználat és a történelmi magyar utcanevek ügye, valamint néhány, a város kiemelt műemlékével kapcsolatos javaslat is megfogalmazódott. Egyúttal rögzítésre került az is, hogy Nagyvárad magyarsága szeretné ismét a megyeszékhely főterén felállítani a városalapító Szent László király lovasszobrát. A kötetlen találkozó alkalmával dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja átadta Orbán Viktor miniszterelnöknek, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek és Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének a Partiumi Kutatótintézet és a Partiumi Autonómiatanács által elkészített, a partiumi történelmi régiót első ízben közigazgatási egységként értelmező térképet és a régió zászlaját. Az alakulat tájékoztatása szerint Orbán Viktor miniszterelnök arról biztosította a néppárt politikusait, hogy a nagyváradi magyarság továbbra is számíthat a magyar kormány támogatására. Krónika (Kolozsvár) 2017. október 15.Szent László-évi emlékülés BudapestenSzent László Emlékülést tartott a Szent László-év Tanácsadó Testülete és a Pro Patria Egyesület szerdán, október 11-én az Országgyűlés felsőházi termében. Megjelenteket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Gaal Gergely, a tanácsadó testület elnöke köszöntötte. Az emlékév eddigi rendezvényeit és eredményeit dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár ismertette. Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövetének előadását Gedeon Márta, a diplomata felesége olvasta fel, majd prof. dr. habil. Szakály Sándor DSc. történész és ft. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes előadását hallgathatták meg a jelenlevők. Az emlékülést dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke vezette le. A felszólalók méltatták a Szent László-év eseményeit, többek között a nagyváradi Szent László Napokat is. Nagyváradról a Szent László Egyesület részéről meghívást kapott és részt vett az eseményen: Zatykó Gyula, Csomortányi István, Habineac István, Asztalos Attila és Havran Gábor. A Szent László Egyesület sajtóirodája; erdon.ro 2017. október 24.Szilágyi Zsolt: „A mi feladatunk az 56-os hősök emlékét megőrizni”Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt rövid megemlékezést tartott október 23-án Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán található 56-os emléktáblánál, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján. Az eseményen Szilágyi Zsolt, a Néppárt elnöke beszédében elmondta: szomorú magyar sajátosság, hogy nemzeti ünnepeink a közelgő gyászra is emlékeztetnek, hiszen ahogy március 15-én október 6-ra is gondolunk, úgy október 23-án is eszünkbe jut a budapesti forradalom novemberi leverése. „Erdélyben azokra is emlékeznünk kell, akik Budapesttől távol, itthon, szűkebb szülőhazánkban szenvedtek a román kommunista hatalom megtorlása és folyamatos elnyomó politikája miatt. A mi feladatunk, hogy az ő emléküket is megőrizzük” – jelentette ki a Néppárt elnöke. Az emlékező szavakat követően koszorút helyezett el Szilágyi Zsolt, a Néppárt elnöke, Zatykó Gyula, a Néppárt országos alelnöke, Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke, Moldován Gellért Lajos, a Néppárt nagyváradi elnöke, valamint Nagy József Barna, az EMNT országos alelnöke és Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke. Az októberi forradalommal kapcsolatos megemlékezés október 26-án folytatódik, amikor is előadásokra és könyvbemutatókra kerül sor Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ (Ezredévi emléktér/P-ţa Libertăţii 40. szám) múzeumtermében 17 órától Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja mutatja be Recsk című kötetét, majd Cseresnyés Magdolna, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány elnöke A Kárpát-medence elveszített területeiről szovjet típusú táborokba hurcoltak kálváriája című kötetről beszél. Végül Domonkos László író Tito pokolszigete az Adrián című nemrég megjelent kötetét ismerteti. Az Erdélyi Magyar Néppárt sa jtóirodája; Nyugati Jelen (Arad) 2017. november 7.Határon túli ifjúsági konferenciát szerveztek nagyváradonA Nagyváradi Ifjúsági Napok keretében, a Partiumi Keresztény Egyetem új szárnyának amfiteátrumában, november 3–5. között szervezte meg az Erdélyi Magyar Néppárt és a MINTA ifjúsági szervezet a II. Határon túli Ifjúsági Konferenciát, mely során a közélet számos területén tevékenykedő politikusok és szakértők előadásait hallgathatták meg a résztvevők. A szombat délelőtti program Csizi Péter országgyűlési képviselőnek (FIDESZ) és Szilágyi Zsoltnak, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének előadásával kezdődött, mely során nemzetközi és belföldi aktuálpolitikai kérdésekről beszéltek. Csizi Péter felszólalásában kitért az európai migrációs válság és az elhibázott brüsszeli bevándorlás-politika következményeire, majd hozzátette: nem véletlen, hogy a szemünk előtt zajló folyamatokban sokan összefüggést vélnek felfedezni, hiszen az európai balliberális oldal felmérte, hogy a zömében jobboldali és keresztény értékrend mentén szerveződő pártokkal szemben csak úgy tudnak előnyhöz jutni, ha a szavazók többsége zsigerből elutasítja a keresztény európai értékrendet. „Számunkra az a kérdés, hogy elfogadjuk és beletörődünk e folyamatba, s így igent mondunk a kötelező betelepítési kvótára is, vagy mint a történelemben már oly sokszor, megvédjük országunkat, s ezzel együtt a kárpát-medencei térséget is?” – tette fel a kérdést az országgyűlési képviselő. Szilágyi Zsolt a magyar kormány külpolitikáját elemezve elmondta: Magyarország szomszédságpolitikájának egyik erőssége, hogy a vagy-vagy elvét felváltotta az is-is elve, mely értelmében a magyar külpolitika szereplői – a nemzeti érdek szem előtt tartásával – megpróbálnak a lehető legszélesebb körben tárgyalni. A Néppárt elnöke rámutatott: e széles körű párbeszéd és kapcsolatépítés az EU-s érdekérvényesítés során is kiemelt jelentőséggel bírhat. Az autonómiaküzdelem jelenlegi állapota kapcsán Szilágyi elmondta: az RMDSZ képviselői, bár kisebb megszakításokat kivéve szinte folyamatosan kormányon voltak, s számos alkalmuk lett volna rá, soha nem teremtettek olyan tárgyalási helyzetet, mely során egy-egy megállapodás feltételévé tették volna az önrendelkezést. „Látnunk kell, hogy célkitűzéseink megvalósításához román partnereket is szerezhetünk, hiszen az erdélyi románság sem elégedett Bukarest túlközpontosított politikájával. A rendszerváltás óta közel félmillió magyarral lett kevesebb Erdélyben, s belátható közelségbe került kultúránk és közösségünk teljes eltűnése. E folyamat mihamarabbi megállítása érdekében kell végeznünk munkánkat” – jelentette ki Szilágyi. A Néppárt elnöke ismertette az Európai Szabad Szövetség munkáját, a katalán helyzet kapcsán pedig elmondta: a spanyol többségnek és a madridi vezetésnek komoly felelőssége van a történtekben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Néppárt álláspontja szerint kizárólag a békés párbeszéd jelenthet megoldást. A testvérvárosi kapcsolatok témakörében Decsi Istvánnal, Pécs város alpolgármesterével Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, nagyváradi polgármesteri tanácsadó beszélgetett. Decsi felszólalásában röviden ismertette városa kulturális és gazdasági sajátosságait, majd kijelentette: egyik testvérvárosuk, a horvátországi Eszék, példája is jól mutatja, hogy a hamarosan a két város között létrejövő autópályás összeköttetés előnyeit a magyarországi és a horvátországi magyarok is megérezhetik. Az alpolgármester kitért a Pécs—Kolozsvár testvérvárosi kapcsolatra is, melynek gyökerei a 1990-es évekre nyúlnak vissza, amikor azonban – a Funar-érának köszönhetően – ez csakhamar el is hidegült, s csak azt követően, a Néppárt helyi szervezetének hathatós közbenjárására, normalizálódhatott újra e kapcsolat. „A helyi néppártosok motorjai voltak ennek a mára már gyümölcsöző együttműködésnek, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy az elmúlt években többször is részt vehettünk a Kolozsvári Magyar Napokon, ifjúsági csereprogramokat bonyolítottunk le, az elkövetkezendőkben pedig a kolozsvári és pécsi egyetemek műszaki és informatikai tanszékeinek együttműködését is meg szeretnénk valósítani” – mondta Decsi István. Az ebédet követően az ifjúság kárpát-medencei helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést a jelenlévő ifjúsági szervezetek vezetői, majd Bogár Ildikó Nyolcszázezer – elhallgatott történelem, interjúk a Gulág túlélőivel című kötetét mutatták be. Varga Csaba nagyváradi hegymászó legutóbbi nepáli expedíciójáról tartott vetítéssel egybekötött beszámolót. Az esemény a nagyváradi Polgármesteri Hivatal tanácstermében ért véget, ahol Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke köszönte meg a résztvevők jelenlétét. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája; Erdély.ma 2017. november 11.„A tisztség eszköz” – Zatykó Gyula EMNP-alelnök lett a váradi polgármester tanácsadójaA tisztség nem cél, hanem eszköz – jelentette ki a Krónikának Zatykó Gyula, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester magyar ügyekért is felelős újdonsült tanácsadója. Reméli, hogy jelenléte révén sikerül előrelépni a magyar közösség számára fontos kérdésekben, de lényegesnek tartja az intézmények politikamentesítését és a magyar–román határ menti együttműködés erősítését is. Zatykó Gyulát, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnökét, a Szent László Napok főszervezőjét nevezte ki tanácsadójának az RMDSZ-szel „harcban álló” Ilie Bolojan nagyváradi polgármester. A mérnöki és menedzseri végzettséggel rendelkező néppárti politikus gazdasági és infrastrukturális ügyekben is tanácsot ad az elöljárónak, de a tanácsadók között egyedüli magyarként közvetíti számára a magyar közösség igényeit, magyarázta a Krónikának. „A többi tanácsos mellett – akik nem érzik át a magyar közösség lelkületét – a magyar ügyekkel fokozottabban én foglalkozom” – fogalmazott Zatykó Gyula, aki már el is foglalta irodáját a nagyváradi városházán. Mint mondta, elsősorban a magyar tannyelvű iskolákért, a magyar közösség számára szervezett rendezvényekért felel, de a magyarság „régi vágyait” is közvetítené az elöljáró felé. A tervek között szerepel az anyanyelvi ügyintézés, a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése és a köztéri Szent László-szobor felállítása. A kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán – amelyek kihelyezésére az Országos Diszkriminációellenes Tanács jogerős döntése is kötelezi a polgármesteri hivatalt – azt szeretnék, hogy tükörfordítások helyett a történelmi utcanevek jelenjenek meg a házfalakon. A Szent László-szobor felállítása nem kérdés, ennek érdekében aláírásgyűjtés is zajlott, majd a római katolikus egyház és az RMDSZ is felkarolta az ügyet, így a terv elkészült, és közadakozás is indult, de a költséges szakasz, a lovas szobor kiöntése még hátravan. Ahhoz, hogy felállítsák, a városháza engedélye szükséges, Ilie Bolojan pedig korábban úgy nyilatkozott, nem látja akadályát annak, hogy a városalapító király szobra a felújított várban kapjon helyet. Zatykó szerint a kihelyezésről akkor lesz értelme egyeztetni, ha már elkészült a szobor. Kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy az RMDSZ-szel rossz viszonyt ápoló Bolojan csupán a szövetségnek szánt fricskának szánta kinevezését, Zatykó nemleges választ adott. „Ha így állunk hozzá, akkor itt nem lesz magyar a város vezetésében. Nekem ez a pozíció nem cél, hanem eszköz” – mondta a politikus, aki szerint a kinevezésnek akkor van értelme, ha általa sikerül előrelépést elérni a magyar ügyekben. „A polgármester felbecsülte, hogy egy olyan várost, ahol 25 százalék magyar él, elég nehéz vezetni úgy, hogy nincs aki foglalkozzon a magyar közösség igényeivel. Úgy érzem, ez lesz az én feladatom. Amennyiben ezt nem fogom tudni teljesíteni, le tudok mondani” – fogalmazott Zatykó. Hangsúlyozta, kinevezéséből nem szabad pártpolitikai ügyet kreálni, hisz célja politikamentesíteni az intézményeket, amelyeket Nagyváradon különösen átitatott a politika. „Itt igazából a közösség érdekében kell dolgozni. Ha az ember nem ezt teszi, akkor rossz úton jár. Ami jó a közösségnek – mindegy, hogy az RMDSZ-es vagy nem –, azt meg kell tenni” – foglalta össze feladata lényegét Zatykó Gyula. Úgy vélte, a városházán nincs helye bosszúnak, hogy ne engedélyezzenek rendezvényeket azért, mert azt az RMDSZ szervezi” – amire korábban a szövetség részéről volt példa. Hozzátette, feladatai közé tartozik a testvérvárosi kapcsolatok fellendítése is – ezek ugyanis magyar alpolgármester hiányában megbicsaklottak az utóbbi időben –, a felső szintű kommunikáció előlendítése elsősorban a közeli Debrecennel. Mivel a hajdú-bihari megyeszékhely 2023-ra megpályázta az Európa Kulturális Fővárosa címet, Nagyvárad is közreműködne a projektben, de az együttműködés elsősorban a határon átívelő HU – RO-projektek, az uniós pénzek lehívása szempontjából életbe vágó a városvezetés számára, tette hozzá Zatykó Gyula. Hangsúlyozta, hogy tanácsadói jogköre a gazdasági, infrastrukturális beruházások véleményezésére is kiterjed, és a határ menti együttműködés erősítése az egész régió fejlődése szempontjából fontos. Mint ismeretes, a 2016-os önkormányzati választásokon az RMDSZ eddigi legnagyobb vereségét szenvedte el Nagyváradon, és csupán négy képviselőt sikerült bejuttatnia a városi közgyűlésbe. A 1989-es rendszerváltás után a városvezetésben alpolgármesteri szinten részt vevő szövetség azt követően került ellenzékbe, hogy nem volt hajlandó átengedni a Bihar megyei önkormányzat elnöki tisztségét a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), és megyei szinten a PSD–ALDE-szövetséggel lépett koalícióra. A nagy többséggel polgármesterré választott liberális párti Ilie Bolojan így többé nem tartott igényt az RMDSZ-re, és a magyar közösséget érintő ügyekben az EMNP politikusainak kérte ki a véleményét. Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
